Amikor vezetünk, rajtunk kívül két állatfaj van az úton. Aki nálunk komótosabban halad. Ő a lassú tetű. És aki gyorsabban cikázik: Ő a száguldozó vadbarom. Van egy rossz hírem. Mások szemében mi is eme kettőből kerülünk ki. Ebben a furcsa reinkarnálódó játékban, te tetű lennél inkább vagy barom? Mert ha így vezetsz, hamarosan választanod kell.
Hála a 0 Ft-os kezdőrészlet befizetésnek, egyre több az autó hazánkban. Persze, az egy másik kérdéskör, hogy egyre többen vannak azok is, akik így elhozzák, majd 2 hónap múlva dönteni kell: Kenyér vagy Benzin? Általában a kenyér az utolsó lap a 21-ben, amit még a 19-re ráhúznak. Aztán majd egyszer megint kipróbálja, hátha tudja fizetni. Eme pöfögő gépszörnyek lelőhelye a városokban található, ami a törzsi jellegükből adódhat. Kívülről nézve úgy tűnik, vonulnak hosszú, tömött sorokban, hogy oltsák szomjukat a nagy melegben. Haladnak az itatók felé.
Iparág ez, jól jövedelmező, sok az állat. Gépből is, élőből is. Megvesszük, lízingeljük, használtan vagy újonnan, de van már nekünk is. Beleülünk és kitágul a világ. Kulcs be, elfordít, lámpa katt, kézifék ki, egyesbe be, kuplung fel, gáz le. Hajrá! Nem kell hosszú hetekig vezetni ahhoz, hogy az alábbi lélekemelő mondatokkal találkozzunk és tudatunk magunkénak értelmezze ezeket, majd Pavlov csorgónyálú keverékeként használjuk is a tanultakat hasonló szituációban. -Cicamica! Inkább háztartást vezetnél. –Kancsóarcú! Mit mutogatsz te nekem? Vonszold már az ótvaros tested odébb, ha már bepofátlankodtál elém, te nemiszerv! – Lassabban nem megy, hikomat? Tedd ki a matricát vagy maradj otthon és gyakorold Playstation-ön! –Miért a belső sávot használod 40-el, ha még rollert sem tudsz vezetni? – Édesanyád is elgondolkozhatott volna a védekezésen régebben, akkor nem rontanád itt a levegőt.
Ismerősek? Hallottad vagy használod? Persze, hogy használod. Én is. Mindenki. Ugyanis, amikor beülünk az autóba, még élesen él bennünk a nemrég látott mozi emlékek remix-e. Picit Ben Hur, kicsit Speed Racer az, amit érzünk, de a kívülálló számára ez leginkább a Flúgos futam. Haladunk, közlekedünk és ebben a mindennapi harcnak gondolt helyzetben felvonultatjuk a rendelkezésünkre álló komplett fegyverarzenált. Villantás kettő a refivel, majd fényszórón hagyás percegig.
Dudán morze, utolsónál izomból rátenyerel. Mindkettő performansznál fontos, hogy közben egyik kezünkkel felváltva a fejünkre majd előre mutogassunk, közben tanítandó artikulációval mondjunk ki olyan szavakat, melyek egyértelműen leolvashatóak az előttünk haladó egyed visszapillantó tükréből is. Néha lazítsunk a kocsiban uralkodó zárt téren azzal, hogy leengedjük az ablakot. Izzadó bal kezünket tegyük ki a szélbe, majd vegyük fel vele pubertáló ifjúságunk meghatározó filmélményéből, Josefine Mutzenbacher legjobb negyedkategóriás pornó pillanataiból ellesett középsőujjat mutogató egyértelmű jelet. Ennek általában örülni szoktak. Mondjuk nem vezetés közben, de ez ilyenkor ne jusson eszünkbe.
Vezessünk határozottan. Ha néha egy-egy olyan helyzet elé állít minket a sors, aminek hatására alánk szalad a barna és csak az utolsó pillanatban tudjuk elkerülni a csattanást, őrizzük meg hidegvérünket. Fejtsük le az anyósülésen velünk utazó kezét a pániklécről, mert már vizet csavar belőle. Pajszerrel pattintsuk ki ismét a szemét és búgó hangon közöljük:-„Fel voltam készülve a helyzetre, tudtam, hogy ez lesz és kiszámítottam, hogy megoldom. Nincs semmi baj. Tök jól vezetek.”
És persze ezt higgyük is el. Ez azért jó, mert úgy tudatosul ez bennünk, hogy tényleg jók vagyunk. Máskor is menni fog hasonló. -Zéró tolerancia? Mit nekem ez? Haver srácok a rádióban úgyis mondják, merre vannak a fakabátok. Hiszen ők a közös ellenségek, osszuk meg egymással a tartózkodási helyüket sms-ben, telefonon, mailben. A rögzített fotómasinák helyzete tuti, az a neten is fent van, kiszámítható. Egy dologra kell figyelnem, felüljáróknál lassítani, mert ott szeretnek megbújni a hupikék törpék. Ha azon átjutottam, megint mehet a padlógáz. -Velem akarnak kibabrálni? Nem jól és szabályosan kell vezetni, hanem tudni a kiskapukat és rést találni a pajzson, érted, öcsi?! Gyenge vagy még, majd tanítalak. A szánalmas próbálkozásukat hangosan kinevetem, hogy a könnyem is kicsordul. A zsebkendő a másik oldalon van, nem érem el. -Fenének van ez a szoros öv? Kioldom és áthajolok átellenbe. Tudjátok 195 km/h-nál ez nagy teljesítmény, ne akarjatok utánozni! Szerencse, hogy én olyan jól vezetek, mint amilyen jól Superman repül. Van 1,5 mp szünet, amíg a kesztyűtartót lesem, nem az utat. De már újra itt. –Ez a gyökér borz mit keres az úton??? Miért nem marad az erdőben????? Kormány elránt, pörgés és határozott csattanás a szalagkorlátnak. –Szerencsére be vagyok kötve. Nem. Jut eszembe, nem vagyok bekötve. Mivel nincs nálam kriptonit, már tényleg úgy repülök, mint Superman. Repülés közben látom a fát, ami egyre közeledik felém.
Hallom a még működő rádióból a Cserháti-Charlie páros, Száguldás, Porshe, Szerelem dalának refrénjét. Tudom, ezt én 0,5 mp múlva úgy éneklem majd egy másik dimenzióban, hogy: Száguldás se por, se szerelem…
Ott majd eszembe jutnak a lengyelek. És ott akarok élni. Persze utólag már nem lehet. Ők nem zérózták a toleranciát, hanem elkészítették az alábbi filmet:
Most mondhatnám, hogy csak erős idegzetűek nézzék meg, de nem mondom. A gyengék is nézzék meg. Mindenki nézze meg. Lengyelországban minden TV adó lejátszotta napjában többször. Nem mered megnyitni? Elmondom, mi van benne.
Zene: Metalica, Nothing else matters című száma. Más hang nincs. Nincs rigófütty a fán, nincs szélfúvás, nincs csörömpölés. Csak a zene és a sikolyok. Hat különböző történetet mesél el. Hat olyat, amiben te is benne voltál már csak megúsztad vagy benne leszel és megúszod. Vagy nem. Ez a te filmed is lehet. Részei:
1. Előzés hülye helyen.
2. Kösd be magad mindig!
3. Ön dönt. Iszik vagy vezet, de egyszerre a hármat ne csinálja.
4. Fáradtan aludj, de ne a kormánynál!
5. Iskola előtt még figyelmesebben!
6. Az utat nézd, ne a nagycsöcsű csajokat!
Ennyi. Hat történet, hat perc alatt. És ennek hatására rengeteg élet, amit megmenthetsz. Ennek a világnak a dodgem pályáján ártatlanok is halnak, nemcsak a bűnösök. Én Magyarországon nemcsak a tv-ben vetíteném, hanem minden autóba beszerelnék egy láthatatlan tv-t. Amikor beszállna valaki a kocsiba és betenné a kulcsot a helyére, akkor a szélvédőn lejátszódna újra és újra. Amíg nincs vége, nem indulhatna el.
Csak hat perc! Persze tudom, hogy az elmésebbje találna rést ismét a rendszeren. Betenné a kulcsot, kiszállna arra a hat percre, hiszen a csomagtartóból elő kell venni a legújabb napcsemcsét, amivel lehet villogni majd az úton, kikacsingatva a sunákra a pirosnál. Igaz, hogy már estére jár és nem fog benne látni semmit, de a legfontosabb a megjelenés. Erre pörögnek majd a csajok.
Lehet. De bízom benne, hogy aki legalább egyszer megnézi, emlékezni fog rá. Talán nyugodtabbak leszünk az úton. Én megnéztem már hatszor. Rám hatott. Már másnap mondták a velem utazók.
-És neked is azt tanácsolom, napszemüveges, kigyúrt testű, műmájer barátom, hogy csak egyszer nézd meg! Előfordulhat, hogy eme 6 perc alatt csak a fél mellkasodat tudod legyantázni, de megéri.
Tudod, rohadt unalmas dolog ugyanis egy borzzal osztozni egy kicsi felhőn és kő-papír-ollóval eldönteni, hogy ki volt a hibás anno?!
